A leggyakrabban alkalmazott ilyen beavatkozás a vegyes talajkezelés, talajstabilizálás, mely cement és mész kötőanyag keverékével készül. Ez történhet a kétféle kötőanyag egymást követő kiszórásával, de ma már léteznek különböző mész- és cementtermékek gyárilag előállított, különböző százalékú keverékei is. Ezek összefoglalóan a hidraulikus kötőanyagok családjába tartozó anyagok.

Ezeken túl léteznek még egyéb por alakú, vagy folyékony, esetleg e kettő keverékét tartalmazó javítóanyagú beavatkozások is. A talajtípustól függő további kötőanyagok lehetnek pl. hidraulikus mész, mészpuccolán, pernye, granulált kohósalak, bitumen stb. is.

Régi törekvés hogy kis szállítási munkát igénylő építőanyagokkal és egyszerű eszközökkel lehessen utat építeni. Ezért egyre inkább elterjedőben vannak a különféle folyékony halmazállapotú vegyszerek is, melyek a talajok különböző tulajdonságait változtatják meg. A cél nem mindig az, hogy ezek a vegyszerek a talajok stabilitását növeljék, hanem csak az, hogy a talaj egyes kellemetlen tulajdonságait a vegyszerek megváltoztassák.

Útépítés szempontjából a talajok legkellemetlenebb tulajdonságai a víztartalom változásával függnek össze. A vegyszeres talajkezelések célja ezért az, hogy a talaj és víz kölcsönhatásából származó kellemetlen tulajdonságokat megszüntessék. Ezek a vegyszerek ezt úgy kívánják elérni, hogy a talajszemcsék felületén adszorbeálódó vizet nem engedik megkötni. Más estben az a cél, hogy a nedvességtartalmat fenntartsuk (pl. látszólagos kohézió fennmaradásához szükséges vízmennyiség biztosítása). A vegyi anyaggal történő talajkezelések eredménye erősen függ a talajszemcsék felületének reakcióképességétől és vegyi tulajdonságaitól, valamint a vegyszerek ezekre gyakorolt hatásától. Elterjedésüket nagyban gátolja az áruk és a rendelkezésre álló mennyiségek viszonylagos szűkössége.