A régi betonburkolatokat általában hossz- és keresztirányban is hézagokkal látták el, melyek lehetővé tették a burkolatban a kötés során fellépő, illetve a hőmérséklet változással jelentkező zsugorodási repedések felvételét. A hézagok lehetnek vakhézagok, melyek csak a betonburkolat összehúzódását teszik lehetővé, illetve lehetnek terjeszkedési hézagok, melyeknél az összehúzódás mellett betonburkolat tágulására is lehetőség van. Magyarországon a kereszthézagok 5-6 m-ként, míg a terjeszkedési hézagok műtárgyakhoz történő csatlakozás előtt kerültek kialakításra. Az hézagolt betonburkolatra építendő aszfaltburkolat a két anyag eltérő hőtágulási együtthatója következtében a hőmérséklet változás hatására, valamint a forgalmi terhelés és a betontáblák csatlakozásánál fellépő, a táblabillegésből adódó nyírófeszültségek hatására előbb-utóbb átreped. Ennek megelőzésére a felújítandó betonburkolatot valamilyen eljárással feszültség mentesíteni kell (pl. a betontáblákat meg kell repeszteni, össze kell törni stb.).

Ezt az eljárást Magyarországon először a 2001. évben, az igen nagy forgalmú M7 autópálya 17 – 90 km szakaszának felújításán, a régi betonburkolat repesztésén alkalmaztuk sikeresen. A tényleges kivitelezést megelőző próbarepesztések alkalmával az impactoros technológia mellett más egyéb módszerek is kipróbálásra kerültek (pl. ejtőkéses, ejtősúlyos stb.), azonban az impactor a kedvező termelékenységi és repesztési tulajdonságai alapján került kiválasztásra. A 2001. május 23.-án megtartott próbarepesztésen a Megrendelő, Nemzeti Autópálya Rt. és a Mérnök, Általános Mérnökiroda Kft. munkatársai szemrevételezéssel (a betonburkolat előző sáv felöli oldalán), illetve fúrt mintavételekkel meggyőződhettek arról, hogy a keletkezett legkisebb repedések is áthaladtak a betonburkolat teljes vastagságán. A kedvező eredmények után a teljes szakasz felújítása ezzel a technológiával készült.

A betonrepesztési munkálatok ilyen esetekben úgynevezett "crack & seat" technológiával történnek. Ennek során a betontáblák repesztését úgy kell végezni, hogy a fellépő ütőerő során keletkező hajlító- és nyírórepedések által kialakuló szabálytalan táblák mérete ne haladja meg a 1,5-2,0 m² értéket, valamint a gép által készített repedéseknek a betonburkolat teljes keresztmetszetén át kell haladniuk. Amennyiben egynél több járatra van szükség a megfelelő repedéskép kialakításához, úgy a második és következő járatokat csak a teljes szélességen történt első áthaladást követően az első járattal megegyező nyomvonalon kell elvégezni. A szükséges számú áthaladást követően a felületet le kell takarítani és meg kell nedvesíteni, hogy a száradás során láthatóvá váljon a repedéskép.  A megrepesztett és leültetett betontáblák felületén célszerű profilmarást végezni, a megfelelő oldalesés kialakítása és a nemkívánt táblalépcsők eltüntetése.

Az IMPACTOR 2000 henger intenzív ütőereje károsodást okozhat a burkolat alatt nem megfelelő vagy kismélységben elhelyezett közművekben, átereszekben, valamint hídszerkezeteken és azok úszólemezeiben, ezért ezeknek a műtárgyaknak, közműveknek, úszólemezeknek a végeit – biztonságos védőtávolsággal, mely min. 15 m – a repesztési munka megkezdése előtt maradó jellel meg kell jelölni és az impactoros repesztésből ki kell hagyni.